„Antanténusz, szóraka­ténusz…” – a Játékmúzeum 40 éves gyűjteményének keresztmetszete

2019. január 26. – 2050. január 23.

A Kubinyi Ágoston Program keretében benyújtott pályázat eredménye – a két ütemben elnyert támogatás – a kiállítási környezet felújítását, egyedi tervezésű kialakítását, a gazdag és sokoldalú gyűjtemény eddigieknél teljesebb bemutatását eredményezik.

Az épület emeletén elhelyezkedő újjárendezett állandó kiállításában a gyűjtemény legszebb darabjai kerültek bemutatásra, közel 5000 tárgy; játékok, könyvek, dokumentumok az 1780 és 1980 közötti időszak két évszázadából. A bemutatást a műtárgyakhoz tartozó képsorok, filmek, mozgásra érzékeny apró változások, az árnyjátékok falon feltűnő figurái teszik színesebbé. Az intézményt jelképező madárforma több helyen is megjelenik játékos formában, így a nagyméretű kaleidoszkóp egymásba fűződő színes ábráiban is. A legkisebb látogatók műtárgymásolatokkal, képes mesekockával, fajátékokkal, eredeti mexikói játékokkal, észt hagyományokat megörökítő színezőkkel játszhatnak a számukra tervezett asztalok mellett.

A kiállítás rövid bemutatása:

Az előtérben jeles személyiségek arcképcsarnoka látható.

A lépcsőfeljáróban a közvetlen kultúrtörténeti előzményekből olvashatunk, láthatunk szemelvényeket. Bevezetésként Csete Ildikó, a műhelyalapító Nagy Mari, és a játszótéri kultúrában meghatározó Nagy Kristóf iparművészek egyedi készítésű játéktárgyai szerepelnek.

A kiállítás első termében a polgári világ játékainak kiemelkedő darabjai láthatóak, lányok és fiúk játékai; babák, bútorok, vasútmodellek és építőjátékok, több száz éves kirakójátékok, régi gyermekkönyvek és kifestő-lapok.

A második teremben a 20. század első felének művészi törekvései, nyomukban magyar játékműhelyek – „Grabóka” és „Bergengócia” Budapestről, a „Füleki Iparművek”, mellette az „Ipolysági Magyar Mesejátékgyár” – kerültek bemutatásra. Ugyanitt láthatunk szemelvényeket a Rodolfó-gyűjteményből, majd az 1950-es évek játékaiból, gyermekkönyvekből. Végül egy évtizedeken keresztül működő játékstúdión keresztül juthatunk el az 1970-es évekhez, a korabeli játéktervezéshez, így akár a Szórakaténusz alapításának időszakához.

A kiállítás központi helyén áll a sziget-vitrin, benne több ezer éves cserépjátékokkal, régészeti tárgyakkal, a Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményének ritkán látható darabjaival.

A körgaléria reprezentatív terme a népek játékai gyűjtemény legszebb darabjainak ad helyet. Kiindulópontot jelentenek az ősi eredetű cserép- és csontjátékok, ezután következnek a szomszédos országok, Európa, majd Ázsia és Amerika hagyományos játékszerei és az arra épülő háziipar. Az évszázados hagyományokat őrző, kézműves tárgyak mellett helyet kapnak itt a Magyarországon egykor közismert trafikjátékok is, mint klasszikus vásári játékaink utódai, egy nemzedék gyermekeinek meghatározó játékai.

Az emberi „játszás” fogalmához elképzelhetetlenül sok cselekvés tartozik, játéktárgyaink is jól tükrözik ezt a sokszínűséget. Mindezek számbavételekor láthatjuk, hogy lenyomatként őrzik a különböző korok sajátosságainak összességét és lényegét; mindazt, amit egy felnövekvő gyermeknek meg kell tanulnia az őt körülvevő világról, vagy éppen azokat a szokásokat, szertartásokat, melyeket az ember a világ rendezésére alkotott. Számos ismétlődő, egykor meghatározó cselekvéssor később, éppen ebből a rendszerességből, a kialakult szokásokból következően már gyermekjátékként köszönt vissza ránk.

A felújítás célja egy felújított, az épülettel szerves egységet alkotó, korszerű eszközöket alkalmazó, játékos kiállítás létrehozása volt, melyben láthatóvá válik a tárgyak egyedi története, gazdag formavilága és kultúrtörténetben elfoglalt helye.

A meghívó megtekintése »




KKJM
HU EN
KKJM