Már az őskorban is éltek Baja határában – derült ki a környéken végzett legutóbbi régészeti feltárás során

2019. március 07.

Baja és környéke vízjárta, löszös homokos dombhátas, hordalékkúpos térség volt, amely ideális környezet a megtelepedésre. Ezeknek a nyomait találták meg a régészeti megfigyelés kapcsán a kollégák, a Mogyi Zrt. ásatásai során.
2007-ben az 511-es főút építésekor terepbejárást végeztek a területen, ekkor késő középkori és kora újkori telepnyomok kerültek elő. 2018-ban a területen geofizikai felmérést folytattak, majd ezt követte a próbafeltárás, ami kapcsán szondákat ástak az építkezés helyszínén. Ezek kiásásakor kirajzolódtak őskori, avar kori, Árpád-kori és kora újkori objektumok. Ez indokolttá tette, hogy régészeti megfigyeléssel történjenek a földkiemeléssel járó munkálatok.
A területet fémkeresővel is átvizsgálták többször is, amely sajnos nem hozott eredményt.
A földmunkálatok kapcsán, a humuszolt területen, valamint az alapok kiásása közben régészeti objektumok, árkok, gödrök és cölöphelyek rajzolódtak ki, valamint egy sír is napvilágot látott. Településnyomok bontása során kiderült, hogy az őskorra és az Árpád-korra tehetőek, de néhányukat nem lehetett időben elhelyezni leletek hiányában. Ezek a régészeti jelenségek azt mutatják, hogy már az őskorban is lakott volt a terület, valamint az Árpád-korban is éltek ebben a térségben.
Az építkezés kelti-északkeleti részén egy sír került elő, amelyben egy nyugat-keleti tájolású, háton fekvő, nyújtott testhelyzetben elhelyezett csontváz feküdt. A bontás során mellékletre – edény, viseleti tárgyak, eszközök – utaló nyom nem volt fellelhető, így időbeni besorolását nem lehet meghatározni.




KKJM
HU EN
KKJM