Válogatás a Képzőművészeti Gyűjteményből

2018. május 01. – május 23.

A kecskeméti Képzőművészeti Gyűjtemény állandó kiállítása a több ezer darabból álló kollekció szűk, a legfontosabb gyűjteményi egységekre és művekre koncentráló válogatása, amely időben a 20. század első évtizedétől az 1970-es évekig ível. A tárlat kialakítása szoros összefüggésben áll a gyűjtemény történetével: a termek szerinti tárgycsoportok tulajdonképpen egy-egy markáns gyűjteményi egység esszenciáját jelentik.

A Nemes Marcell adománynak, majd a Farkas István festőművész és apja Wolfner József műgyűjteményéből a múzeumba került úgynevezett Farkas-Glücks-hagyatéknak köszönhetően a kiállítás reprezentatív válogatást nyújt a 20. század első évtizedeinek magyar művészetéből. Többek között Iványi Grünwald Béla, Perlrott Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Erős Andor munkái a Kecskeméti Művésztelep 1909-től 1919-ig tartó első korszakáról kínálnak átfogó képet a látogatóknak. Ezeket kiegészítik – így a korabeli magyar művészet árnyaltabb keresztmetszetét nyújtva – a gödöllői művészkolónia, a szolnoki művésztelep vagy a Nyolcak festőinek egy-egy kiváló alkotása, valamint Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos vagy Egry József művei.

Szintén a Farkas-Glücks-hagyatékból származnak Mednyánszky László, Farkas István és Nagy István alkotásai. A kecskeméti gyűjtemény mindhárom festőtől gazdag képanyagot őriz, amelyeknek az állandó kiállításon látható válogatása is alkalmas arra, hogy e három művész egyéni hangvételét, markáns témaválasztásait, festői kvalitásait érzékeltesse. Mednyánszky legjelentősebb kecskeméti képei az Alkonyi táj (1905 körül) vagy a csavargóképekhez sorolt Ágrólszakadt (1910-es évek), valamint az első világháború idején készült hadi ábrázolások. Farkas Istvánnak a kiállításon látható mintegy húsz alkotása a művész teljes alkotói munkásságának bemutatását lehetővé teszi a korai, kubisztikus csendéletektől a kései, fojtottan drámai hangvételű figurális jelenetekig. A Nagy Istvánnak szentelt teremben a látogató elsősorban a festő portréművészetéből kap sűrű merítést, amelynek gyújtópontja az életmű egyik főműve, a Kucsmás paraszt (1925 körül).

A kecskeméti Képzőművészeti Gyűjtemény legjelentősebb része Tóth Menyhért sok ezer munkát számláló életműve. Az állandó kiállításon egy-egy alkotói korszakának legjellegzetesebb darabjai bemutatására van lehetőség a korai, szürrealisztikus kompozícióktól a kései, úgynevezett fehér korszak főműveiig.

A kecskeméti Cifrapalotában 1983 óta látogatható a gyűjteményből válogatott állandó kiállítás, amelyet többször átformáltak, újrarendeztek. A jelenlegi tárlat 2016-ban készült. A kiállítás egyes termeit tematikus, magyar-angol nyelvű tablók kísérik.




KKJM
HU EN
KKJM