Képzőművészeti gyűjtemény

A Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye elsősorban 19–20. századi magyar alkotásokat őriz – e tekintetben az ország legrangosabb gyűjteményei közé tartozik –, mai szerzeményezési területe pedig a kortárs magyar képzőművészet.

Kialakulásának történetében az első eseményt a híres műgyűjtő, műkereskedő és mecénás, Nemes Marcell nagylelkű adománya jelentette: Nemes 1911. május 20-án hetvenkilenc festményt ajándékozott Kecskemétnek egy Városi Képtár alapítása céljából. Elhatározásában nagy szerepet játszott, hogy a város művésztelepet létesített és műteremházakat építtetett. Nemes elképzelése szerint a vidéki múzeumok, képtárak létrehozása a fővároson kívüli művészeti élet megerősödését fogja szolgálni, amelyek „a bennük felhalmozandó műtermékek révén állandó irányítói és fejlesztői lehetnek a közízlésnek”. Az adománynak köszönhetően, amelyet először a Városházán, majd később a Katona József Múzeum épületében állítottak ki, Kecskemét 19. századi mesterek, köztük Marastoni Jakab, Molnár József, Lotz Károly, Székely Bertalan alkotásaival, valamint a Nemes által támogatott korabeli magyar festők műveinek széles körű válogatásával gazdagodott. Ez utóbbi szinte minden jelentősebb iskolát reprezentál: Nagybányát Ferenczy Károly, Glatz Oszkár, Mikola András és Thorma János, a szolnoki művésztelepet Jávor Pál, Lechner János Ödön és Zombory Lajos, a gödöllői művészkolóniát Frecskay Endre és gróf Zichy István, a Nyolcak csoportját Czigány Dezső, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Kernstok Károly és Pór Bertalan munkái képviselik. Ezek mellett a kollekció magában foglalja a konkrét iskolákhoz kevésbé sorolható festők, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János műveit is. Helyi vonatkozásban az adomány egyik fő hangsúlyát a Kecskeméti Művésztelep első korszakához (1909–1919) köthető művek – Perlrott Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Iványi Grünwald Béla, Faragó Géza és Pólya Tibor képei – adják, amelyeket később vásárlások és ajándékozások révén sikerült újabb darabokkal kiegészíteni.

Az 1970-es években vásárlások útján, az 1980-as években pedig a művész felesége, Lándori Angéla hagyatékából jutott a kecskeméti gyűjteménybe annak máig legnagyobb és legteljesebb egysége, Tóth Menyhért életműve. A több ezer tételt számláló kollekció vonala a főiskolai rajzoktól a kései munkákig ível, és a főművek mellett megannyi rajzot, vázlatot is magába foglal, a teljes palettáját nyújtva a miskei művész különös festői világának.

Az egyre gyarapodó képzőművészeti műtárgyegyüttest 1983-ban helyezték el a Cifrapalotában Kecskeméti Galéria, majd Kecskeméti Képtár néven. Ennek közvetlen előzménye, hogy a városba került az úgynevezett Farkas István – Glücks Ferenc-gyűjtemény. E művészettörténeti szempontból igen tekintélyes képanyag Farkas István festőművész alkotó- és gyűjtő, valamint édesapja, Wolfner József gyűjtőtevékenységének köszönhető. Farkas István halála után, 1948-ban a több, mint ezer tételből álló Wolfner–Farkas-gyűjtemény egy része Farkas két fia, Károly és Pál külföldre való távozása után Glücks Ferencnél maradt, majd ebből 291 darab adományozás útján került a Kecskeméti Képtárba 1980-ban és 1989-ben. E kollekció gerincét Mednyánszky László, Farkas István és Nagy István képei adják, amelyek minőségben és mennyiségben is alkalmasak az életművek fő vonala, a fontosabb tematikai csoportok és festői hangnemek érzékeltetésére. Emellett többek között Derkovits Gyula, Egry József, Gadányi Jenő, Rippl-Rónai József, Rudnay Gyula, Szalay Lajos munkái, valamint a szentendrei festők közül Ámos Imre, Anna Margit és Barcsay Jenő művei kerültek a Farkas – Glücks-gyűjteményből Kecskemétre.

A bemutatott egységeken túl a 20. századi képgyűjtemény egyéb forrásokból is gyarapodott. A század első feléből többek között Berény Róbert, Czigány Dezső, Szőnyi István és a Kecskeméten született Fényes Adolf festményei, az 1945 utáni korszakból El Kazovszkij, F. Zámbó István, Haraszti Tamás, Váli Dezső, Csiki Tibor, Schaár Erzsébet művei a legjelentősebbek (utóbbiak időszaki kiállításokon láthatók).

A kecskeméti képzőművészeti gyűjtemény az utóbbi években elsősorban keresztény tematikájú kortárs képekkel bővül. E szerzeményezési koncepció mindenek előtt a Cifrapalotában kétévente megrendezett Keresztény Biennálékhoz kötődik, megvalósításához az alkalmankénti, szűk keretek közé szorított vásárlások mellett a művészek nagylelkű felajánlásai nyújtanak lehetőséget.

 

Pénztárunkban az alábbi kiadványunkat vásárolhatják meg a témához kapcsolódóan:

  • ifj. Gyergyádesz László: Könyvecske a Kecskeméti Képtárról és a Cifrapalotáról, Kecskemét, 2003.
  • Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé, I–VIII., kiáll. kat., Kecskeméti Katona József Múzeum, 2002–2016, szerk. és előszó ifj. Gyergyádesz László, Kecskemét, 2002–2016.

 

A Képzőművészeti Gyűjtemény (Kecskeméti Képtár) általános történetével foglalkozó válogatott irodalom:

  • Sümegi György: „Nemes Marcell, a műgyűjtő. Adalékok a magyar műgyűjtés század eleji történetéhez”, Cumania, Acta Museorum ex Comitatu Bács-Kiskun, Kecskemét, 1975, 275–300. old.
  • Sümegi György: „Kis kecskeméti képtár-történet. Nemes Marcell és Glücks Ferenc emlékére”, Forrás 15, 9. sz. (1983), 51–54. old.
  • Lóska Lajos: „A Glücks-hagyaték. A gyűjteményről”, Művészet 31 (1990), 24–29. old.
  • Németh István és Radványi Orsolya: El Grecótól Rippl-Rónaiig. Nemes Marcell, a mecénás műgyűjtő, kiáll. kat. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 2011–201, Budapest, 2011 (irodalommal).
  • Ifj. Gyergyádesz László: A magyar festészet klasszikusai. Mednyánszkytól Barcsayig. Válogatás a Kecskeméti Képtár gyűjteményéből, kiáll. kat., Balatonfüred, Vaszary Villa, 2011, Kecskemét, 2011.



KKJM
HU EN
KKJM