Cifrapalota


Időszaki kiállítás

Május
05
A magyar huszár
2016. május 5. – augusztus 20.
A kiállítás a magyar huszárság történetét mutatja be a kezdetektől a 20. század közepéig. A huszár a magyar hadtörténelem legérdekesebb katonatípusa. Alakját máig kultusz övezi, nemzeti szimbólumnak számít. Számos jól ismert huszárcsíny, és haditett kapcsolódik a nevükhöz. A hősies, vakmerő, bátor, kitartó, ravasz és kezdeményező könnyűlovas katona számos európai nyelven egyet jelent a huszárral. Az Európa nagy hadseregeiben felállított huszáralakulatok mind magyar eredetűek voltak. A kiállításban bemutatjuk a legfőbb huszárfegyver, a szablya típusait. A bemutatott huszáregyenruhák, csákók, hímzett tarsolyok, tölténytáskák, fegyverek igazi ritkaságnak számítanak. A kiállítás anyagát eredeti grafikai, festmény és fotóanyag teszik színessé. Segítségükkel a harcokba és a huszárélet mindennapjaiba nyerhetünk betekintést.

  
 
 
Március
22
VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé
2016. március 22. – május 29.
VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé
„Isten, hazánkért térdelünk elődbe…” – magyar és magyarországi szentek

31. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál


Megnyitó: március 22., kedd 13 óra
  • Megnyitja: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere
  • A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának szakmai különdíját átadja: Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, az MMA rendes tagja
  • Kecskemét MJV város díját átadja: Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét MJV polgármestere
  • A kiállítás rendezője, a biennálé alapító kurátora: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a KKJM Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője
  • Közreműködik az Aurin Leánykar, vezényel Durányik László Csokonai-díjas karnagy


Aktuális felhívásunkra ezúttal 222 művész 222 alkotást adott be, amiből a zsűri február 16-án összesen 122 alkotó 122 db művét javasolta kiállítani, és katalógusban megjelentetni. (Továbbá versenyen kívül két epizód a Jankovics Marcell által írt és rendezett Mondák a magyar történelemből című animációsfilm-sorozatból.) Az országos zsűri tagjai voltak: Balanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas grafikus- és zománcművész; ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a biennálé alapító kurátora, a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője; Kárpáti Tamás Munkácsy Mihály-díjas festőművész (a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozat delegáltja); Kovács Péter Balázs Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész; P. Szabó Ernő művészettörténész, újságíró (az Új Művészet folyóirat vezető szerkesztője). A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának díját Kustár Gábor debreceni szobrászművész kapta. Kecskemét MJV díját a legjobb iparművészeti alkotás alkotója Zelenák Katalin Budapesten élő kárpitművész nyerte el. A zsűri erkölcsi díját pedig Széles Judit Ferenczy Noémi-díjas textilművész, Olescher Tamás MMA tagozati díjas festőművész, Tápai Nóra textilművész és Varga József Zsolt festőművész kapták.

A VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé témája: magyar és magyarországi szentek. Választásunkat részben az 1700 éve született Szent Mártonra való emlékezés indokolja, de ennél is fontosabb kiemelni, hogy a magyar és magyarországi szentek (és természetesen a boldogok) életútja, tevékenysége évszázadokon keresztül egyik legfontosabb kapcsolódási pontjaink voltak az európai kultúrához, egyfajta láthatatlan diplomáciai hálózatot biztosítva Skóciától Bizáncig, Portugáliától Lengyelországig. Mindamellett többségük hazánk önfeláldozó patrónusai is voltak, ahogy arra az alcímben is utalunk a népszerű népének (eredetileg Mentes Mihály papköltő verse) kezdősorával: „Isten, hazánkért térdelünk elődbe…”. S azt se felejtsük el, hogy e szentek történetei, gondolatai már eddig is mennyi kiváló művészt inspiráltak. Abbéli reményünket, miszerint napjaink alkotóművészei is szívesen fordulnak a magyar szentek legendáihoz, igazolta a jelentkezők nagy száma.

 
 
Állandó kiállítás

Nagyurak és vezérek – Híres avar leletek a Kiskunságból
Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a bizánci birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította. Bizánc 626. évi sikertelen ostroma után megcsappant legfontosabb jövedelemforrásuk, és ezzel kezdetét vette az avarok lassú elszegényedése. Az uralkodó réteg gazdagsága azonban még sokáig fennmaradt. Erre utalnak leletekben gazdag kiscsaládi-nemzetségi temetőik, és elsősorban maguknak az avar nagyuraknak és az őket szolgáló vezéreknek ázsiai hagyományokat követő magányos sírjai. Véletlenszerűen előkerült temetkezéseiket a találók általában kifosztották, ám a múzeumokba került hiányos lelet együttesek is sejtetik az előkelő réteg egykori gazdagságát.

Nem tudjuk, pontosan hol volt a kora avarok uralkodóinak székhelye. A Kiskunságból jelenleg ismert korabeli gazdag temetők, különleges szórványleletek, de elsősorban a vezető réteg magányos férfisírjai négy, az avar uralkodócsaládhoz köthető központot sejtetnek Kunbábony, Kecskemét, Bócsa és Kiskunfélegyháza környékén.
 
Képzőművészeti állandó kiállítás
A kiállítás jelenleg nem látogatható. Megértésüket köszönjük!

Válogatás a Kecskeméti Művésztelep, Mednyánszky László, Farkas István, Nagy István, Tóth Menyhért valamint a 20. század első felének magyar festészetéből.
 
 
Programok

Hatalmi központok az Avar Kaganátusban – 2016. május 26.

A Kecskeméti Katona József Múzeum és az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport kerekasztal-konferenciája

Időpont: 2016. május 26.
Helyszín: Cifrapalota, Kecskemét, Rákóczi út 1.

  

Tárogatók zengenek Trianonra emlékezve – 2016. június 3., 19 óra

A Bella Banda és a Gregus kvartett ünnepi műsora a nemzeti összetartozás napjának előestéjén.


Múzeumpedagógia

Múzeumpedagógiai foglalkozások 2014–2015, 1. félév
 


Múzeumpedagógiai foglalkozások – VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé (2016. május 29-ig)




Múzeumpedagógiai foglalkozások – „A magyar huszár” kiállításhoz kapcsolódva (2016. augusztus 20-ig)


Ismertető

A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik.

„Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
A Cifrapalota kiállításai 2016. május 26-án, csütörtökön csak részben látogathatók.

Nyitvatartás
Keddtől vasárnapig 10–17 óráig.

(Az intézmény a nemzeti ünnepek idején: március 15., május 1., augusztus 20., október 23. nyitva, egyházi ünnepekkor: húsvét, pünkösd, karácsony, valamint január 1-jén zárva tart.)

Belépődíjak
Felnőtt: 700 Ft,
Diák (26 éves korig): 350 Ft,
Nyugdíjas (62 év felett): 350 Ft,
Családi jegy: 350 Ft/fő,
Tárlatvezetés (előzetes egyeztetés alapján): 1000 Ft,
Fotó- és videojegy: 500 Ft,
Esküvői fotózás: 5000 Ft.

Helyi iskolák múzeumlátogatása csoportosan, pedagógus kíséretével ingyenes!

Egyéni belépőket zárás előtt fél órával ad ki a múzeum!

Múzeumpedagógia
Merinu Éva
Telefon: (20) 257-5019
E-mail:

Információ
Cím: 6000 Kecskemét, Rákóczi út 1.
Telefon/fax: (76) 480-776
E-mail: