Cifrapalota


Időszaki kiállítás

Szeptember
17
Az orosz fémikonok művészete
2016. szeptember 17. – október 16.
„A Szentséges Szűzanya rézből öntött képmása nyugodott a jobb karomon…” – Az orosz fémikonok művészete
(Válogatás Ruzsa György professzor magángyűjteményéből)

Ars Sacra

A X. Ars Sacra Fesztivál keretében


Az ikonokat, vagyis a keleti kereszténység szentképeit, sokan ismerik és csodálják. Ám a fémikonokat, ezeket a rézből öntött, gyakran sokszínű zománccal díszített kicsiny műremekeket talán már kevesebben ismerik. Az orosz kutatás is mintegy két évtizede figyelt fel rájuk. Pedig a nagy orosz írók, Dosztojevszkij, Csehov és mások gyakran emlegetik műveikben. A kiállításon különösen megkapóak az Istenszülő vagyis a Szűz Mária ikonok, köztük a segítséget nyújtó Istenszülő Oltalma ikon, vagy az Istenszülő híres kazányi ikonjának egy szép, régi másolata is. Ilyenfajta ikonmásolatot vitt fel egyébként 2011. április 7-én a Jurij Gagarin nevű űrhajó a Nemzetközi Űrállomásra.

A fémikonokat imádkozás és elmélkedés közben gyakran simogatták, csókolgatták. (Ezért láthatunk a viszonylag nem régi ikonokon is finoman kopott felületeket.) Gyakran gondoltak az ábrázolt szentek hős és nemes cselekedeteire, gyakran kérték közben járásukat, bíztak az ikon csodatévő erejében.

Erről ír a már említett óhitű Jepifanyij szerzetes Avvakum protopopa társa és barátja. Hosszasan küzdött a gonosszal, a gonosz szellemekkel. ”…S egyszer csak a jobb karomra pillantottam, ahogy ott a bal oldalamon feküdtem, hát a Szentséges Szűzanya rézből öntött képmása nyugodott a jobb karomon. …Megtelt az én szívem nagy örömmel és krisztusi vigassággal. Dicsőítettem Krisztust és a Szűzanyát…”

A kiállítás megtekinthető 2016. október 16-ig, hétfő kivételével naponta 10–17 óráig.

Információ: ifj. Gyergyádesz László
(Telefon: 76/480-776; 30/287-2449; E-mail: )

  
 
 
Június
16
The museum presents: Lovers in the war – A háború pillangói
2016. június 16. – december 31.
A Kecskeméti Katona József Múzeum idén egy rendhagyó, nem szokványos tárlattal folytatja első világháborús kiállításainak sorát, mely a tárbori bordélyok témáját járja körül: “The museum presents: Lovers in the war – A háború pillangói” címmel.

Ez a kérdés rendkívül súlyos probléma volt abban a korszakban! 1915 tavaszára a nemi betegek száma soha nem tapasztalt méreteket öltött. Az eltelt hónapok alatt a beteg katonák száma több mint kétszeresére nőtt, meghaladta a 12%-ot. A kialakult helyzet orvoslására 1915 nyarán a cs. és kir. Hadügyminisztérium segédközegeként létrehoztak egy, a tábori bordélyok hálózatát megszervezendő részleget, amely a prostitúció szabályozását és ellenőrzését lett hivatott felvállalni. A kiadott szervezeti utasítás alapján a bordélyokat a hadosztályok hadtápkörzeteiben szervezték. Az itt dolgozó hölgyeket katonai hierarchia szerint három csoportba osztották. Egyenruhát is kaptak, amely hasonló szabású, csukaszürke volt, mint az ápolónőké.

Az Érosz a hadszíntéren, osztrák–magyar tábori bordélyok a Nagy Háborúban című kiállítási egység (a Nagy Háború Blog és a Székesfehérvár Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény vándorkiállítása) fotók, ma már múzeumokban található eredeti tárgyanyag és enteriőrök segítségével mutatja be a háború lövészárkainak borzalmaiból szabaduló bakák világát.

A fenti téma mellett a tárlat bemutat orvostörténeti érdekességeket, néprajzi tárgyakat (Erotikus szimbólumok a folklórban) és természetesen a kecskeméti vonatkozásokat (Az „éjszaka virágai” Kecskeméten a levéltári iratok tükrében) egy önálló teremben.

 
 
Június
10
Eltűnő Núbia
2016. június 10. – szeptember 25.
2013 őszén egy négyhónapos, 11 afrikai országon átívelő fotós-kutatóút indult Budapestről, hogy Kelet-Afrika társadalmi értékei, zárt közösségei, vallásai, kultúrái nyomába eredjen. A 114 nap alatt több mint 24 ezer kilométert megtett expedíció megálmodója Lantai-Csont Gergely, a National Geographic Traveler által díjazott fiatal magyar fotográfus, közgazdász volt. Ez idő alatt 28 ezer felvétel készült. A tárlatot először a Budapesti Történeti Múzeumban mutatták be, amely ezután országjáró körútra indult.

A Kelet-Kongóig tartó út célja az volt, hogy zárt közösségeket keressen fel, és minőségi fotódokumentációt készítsen róluk. Olyan csoportok életébe kívánt bepillantást nyerni, amelyek ősi hagyományaikból, tradicionális anyagi kultúrájukból, szokásaikból még sokat megőriztek.

Szudán ehhez tökéletes kezdet volt. A képeken feltűnnek az ország gazdag kulturális emlékei, így a domborművekkel díszített ókori templomok vagy a „fekete fáraók” piramisai is. A látogatók bepillantás nyernek a Nílus-mentén lakó núbiaiak csodálatosan színes kultúrájába. A kiállításon elsőként lesz látható a magukat magyar származásúnak tartó szudáni magyarabokról készült fotósorozat, akiknek ősei még az oszmán birodalom katonáiként kerülhettek Afrikába, közel 500 éve.

Különleges élményt adnak továbbá a Keleti-sivatag lakóiról, a tevetartó bedzsákról készült képek, melyeken az ősi öltözetet viselő nomádokat nézve, szinte időutazáson érezhetjük magunkat.

 
 
Állandó kiállítás

Nagyurak és vezérek – Híres avar leletek a Kiskunságból
Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a bizánci birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította. Bizánc 626. évi sikertelen ostroma után megcsappant legfontosabb jövedelemforrásuk, és ezzel kezdetét vette az avarok lassú elszegényedése. Az uralkodó réteg gazdagsága azonban még sokáig fennmaradt. Erre utalnak leletekben gazdag kiscsaládi-nemzetségi temetőik, és elsősorban maguknak az avar nagyuraknak és az őket szolgáló vezéreknek ázsiai hagyományokat követő magányos sírjai. Véletlenszerűen előkerült temetkezéseiket a találók általában kifosztották, ám a múzeumokba került hiányos lelet együttesek is sejtetik az előkelő réteg egykori gazdagságát.

Nem tudjuk, pontosan hol volt a kora avarok uralkodóinak székhelye. A Kiskunságból jelenleg ismert korabeli gazdag temetők, különleges szórványleletek, de elsősorban a vezető réteg magányos férfisírjai négy, az avar uralkodócsaládhoz köthető központot sejtetnek Kunbábony, Kecskemét, Bócsa és Kiskunfélegyháza környékén.
 
Képzőművészeti állandó kiállítás
Válogatás a Kecskeméti Művésztelep, Mednyánszky László, Farkas István, Nagy István, Tóth Menyhért valamint a 20. század első felének magyar festészetéből.
 
 
Múzeumpedagógia

Múzeumpedagógiai foglalkozások a Cifrapalotában 13 éves kortól
2016. szeptember 20. – december 16.

  • Márkus – A láthatatlan Cifrapalota
  • Farkas – Drámajáték és előadás
  • Tóth – „Fénnyel” festünk


Múzeumpedagógiai foglalkozások – Orosz fémikonok
2016. szeptember 17. – október 16.

Az orosz fémikonok művészete című kiállításhoz kapcsolódva
13–18 évesek részére

Csodatévő keresztek
  • Mik azok az orosz fémikonok?
  • Miért csókolgatták, simogatták őket imádkozás közben?
  • Miért építették őket a falba?
  • Miért darabolták szét a házi oltárokat?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ egy 45 perces tárlatbejárás alkalmával.


Ismertető

A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik.

„Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.
Nyitvatartás
Keddtől vasárnapig 10–17 óráig.

(Az intézmény a nemzeti ünnepek idején: március 15., május 1., augusztus 20., október 23. nyitva, egyházi ünnepekkor: húsvét, pünkösd, karácsony, valamint január 1-jén zárva tart.)

Belépődíjak
Felnőtt: 700 Ft,
Diák (26 éves korig): 350 Ft,
Nyugdíjas (62 év felett): 350 Ft,
Családi jegy: 350 Ft/fő,
Tárlatvezetés (előzetes egyeztetés alapján): 1000 Ft,
Fotó- és videojegy: 500 Ft,
Esküvői fotózás: 5000 Ft.

Helyi iskolák múzeumlátogatása csoportosan, pedagógus kíséretével ingyenes!

Egyéni belépőket zárás előtt fél órával ad ki a múzeum!

Múzeumpedagógia
Merinu Éva
Telefon: (20) 257-5019
E-mail:

Információ
Cím: 6000 Kecskemét, Rákóczi út 1.
Telefon/fax: (76) 480-776
E-mail: