Pályázat száma: 2388/0070/10

Cumania 25.

A Cumania 25. tervezett tartalomjegyzéke és részletes bemutatása

 

Tervezett tartalom

 

Mészáros Mónika: Gödörbe rejtett edény-depot egy késő szarmata falu területén
Wicker Erika: Balkáni eredetű gyűrűk a török kori Bácskában
Wicker Erika: Díszes fejű tűk a 17. századi adai leletben
Székelyné Kőrösi Ilona: A FANTO fényképész dinasztia Kecskeméten (1891—1944)
Székely Gábor: Társadalmi térhasználat az újkori Kecskeméten
Bereznai Zsuzsanna — Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX—XX. század)
Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten avagy egy reneszánsz anekdota vándorútja
Schőn Mária: Hiedelmek a hajósi sváb folklórban
Bárth János: Duna-táji makkoltatás a XVIII. században

 

A tervezettel szemben megjelent tartalom

 

 

Részletesebb tartalomjegyzék

 

 

Mészáros Mónika: Gödörbe rejtett edény-depot egy késő szarmata falu területén

 

Egy késő szarmata — hun kori (Kr. u. IV. század — V. század eleje) település és temető feltárása zajlott le 2009-ben a leendő M9-es gyorsforgalmi autóút dusnoki szakaszán mintegy 37.000 m² területen. A település feltárt szegmensén 23 félig földbe mélyített, valamint 3-4 földfelszíni épület helyezkedett el, helyenként házsorokat alkotva. Az épületekhez nagy mennyiségű élelem- és hulladéktároló verem tartozott, melyek az egyes házak közelében, csoportokat alkotva mélyültek az egykori járószint alá.

A gödrök egyike egy 10 edényből álló „készletet” rejtett. A leletegyüttes öt fazékból, két tálkából, egy fedőből, valamint két kisebb pohárból tevődött össze. A fazekakat egymás mellé, míg a tálkákat és fedőt egymásba csúsztatva helyezték el a gondos kezek. Az edények gödörbe helyezésének okaként kizárható azok használaton kívül kerülése, mert bár a humuszoláskor az egyes edényperemek megsérültek, minden edény láthatóan épen került egykor a gödör mélyére.

(Jelen dolgozatom célja a leletegyüttes egyenkénti elemzése, valamint analógiák alapján a „készlet” gödörbe kerülése lehetséges indokainak a felvázolása. Terjedelme mellékletekkel együtt mintegy 10 gépelt oldal lesz.)
 

 

Wicker Erika: Balkáni eredetű gyűrűk a török kori Bácskában

 

A gyűrű a török kori Balkánon az egyik legkedveltebb, legelterjedtebb ékszer volt. Ezért nem véletlen, hogy mind a 16—17. századi rác—vlah népesség hagyatékában, mind a korabeli kincsleletekben gyakori lelet a vésett díszes vagy köves fejű változatuk, és a Bácska területéről igen sok szórvány is került a mai szerbiai múzeumokba.

Magyarországi régészeti feltárásokból egyebek mellett Bácsalmásról és Katymárról ill. a dunántúli Dombóvárról ismerünk korabeli gyűrűket, s korábbi ásatásokból a zombori múzeumba is számos darab került. A zentai múzeum őrzi az adai leletet, melyben kettő példány is volt. A gyűrűk száma jelenleg kb. 20-ra tehető. Bár két teljesen egyforma darab nincs köztük, jellegzetes formájuk, díszítésük alapján határozottan elkülöníthető csoportot alkotnak.

A tanulmányban ezeknek a bácskai lelőhelyű gyűrűknek a közlését és elemzését fogom elkészíteni, összegyűjtve a balkáni analógiákat is azzal a céllal, hogy megkísérelhessem a bácskai gyűrűk eredetének meghatározását.
 

 

Wicker Erika: Díszes fejű tűk a 17. századi adai leletben

 

1968-ban szántás közben került elő Ada (Szerbia) határában az a több mint 150 darabból álló, fémedényben elrejtett kincslelet, melyet — bár a zentai (Szerbia) múzeum kiállításán évtizedek óta látható, — összességében eddig még nem publikáltak. Erre lehetőséget kapva eddig a két korongos ezüst fülbevalópárt ill. a dísztűket („melltűk”) közöltem egy-egy tanulmányban.

A közel 20 díszes fejű tű („tekerődzőtű”) a későbbi balkáni viselet talán legjellegzetesebb ékszere, divatja azonban a török időkre vezethető vissza. Bár a szegény falusi rác—vlah és egyéb balkáni népesség temetőiben csak elvétve fordul elő, a korabeli kincsleleteknek azonban gyakori tartozéka, és számos szórvány példányt is ismerünk.

A tanulmányban elsősorban az adai díszes fejű tűk feldolgozását, eredetének kutatását tűztem célul, nem elhanyagolva azonban a bácskai területről előkerült hasonló ékszerek közlését. Bár a díszes fejű tűk között legfeljebb a tűpárok azonosak, bizonyos fajta díszítésbeli jellegzetességek földrajzilag is jól elhatárolhatók egymástól. Ez lehetőséget adhat arra, hogy az adai díszes fejű tűk eredetének meghatározását is megkíséreljem — és ebben a lelet egyéb ékszereinek általam már elvégzett és publikált elemzése is segítségemre lesz.
 

 

Székelyné Kőrösi Ilona: A FANTO fényképész dinasztia Kecskeméten (1891—1944)

 

Kimagasló mesterségbeli tudásról és művészi érzékről tanúskodnak azok a Fanto Fotó cégjelzéssel ellátott a fényképek, amelyek közgyűjteményekben és magánszemélyeknél fennmaradtak. A fényképész dinasztia munkásságán keresztül a korabeli helyi társadalom jellemző mozzanatai is megismerhetők. Fanto Bernát (1865—1944) több mint fél évszázadon át fényképezett, és a mesterségre két fiát is megtanította. Budapesti tanulmányai után, 1891-ben nyitott önálló műhelyt Kecskeméten. Működésének korai időszakában társakkal dolgozott: Fanto és Kluge Vác, 1894-től Fanto és Kluge Kecskemét, Fanto és Brenner Kecskemét. A Fanto és Kluge cégnév 1894 és 1905 között megtalálható Gyöngyösön is. 1906-tól önállóan, majd fiaival együtt jegyezte a céget. Műterme és lakása 1911-től a Luther-palotában volt. Fanto Lipót (1892—1944) kezdetben apja mellett, majd önállóan dolgozott. A gyermekfotózás specialistájaként is számon tartották. Fanto Imre (1896—1944) szintén apja mellett kezdte pályáját, majd Adán nyitott önálló műtermet. Fanto Bernát 1944-ben meghalt, családja 1944 júniusában elhagyni kényszerült a Luther palotában levő lakást, üzletet és műtermet.

 

 

Székely Gábor: Társadalmi térhasználat az újkori Kecskeméten

 

A társadalomtörténeti, várostörténeti kutatások egyik legújabb irányzata a társadalmi térhasználat vizsgálata, vagyis a különböző társadalmi csoportok elkülönülésének és kapcsolatainak térbeli megjelenése, illetve a tér történetileg kialakult társadalmi funkcióinak megfigyelése. A társadalmi térfoglalással és térhasználattal kapcsolatos meghatározó tényezők és szempontok jól alkalmazhatók Kecskemét példáján. Egyrészt a különböző felekezetek térbeli elkülönülése, az egyházi intézmények elhelyezkedése, másrészt a foglalkozások, társadalmi rétegek és csoportok, illetve a vagyoni helyzet szerinti tagozódás is rányomta bélyegét a térszerkezetre és térhasználatra. Ezek a történeti és néprajzi szempontból fontos információk az írott forrásokban, a városképeken és a térképeken is megfigyelhetők, elemezhetők.

 

 

Bereznai Zsuzsanna — Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX—XX. század)

 

A tanulmány szerzői bemutatják a parasztság, a polgárság és a pásztorok táplálkozásának jellemzőit: a népi ételek egyes csoportjai szerint, a hétköznapi és az ünnepi táplálkozási szokásokat és a háztartásvezetést.

 

 

Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten avagy egy reneszánsz anekdota vándorútja

 

A Madonna Modesta legrégibb változatát egy XVI. századi itáliai novellagyűjteményben olvashatjuk: Straparola az egyik legelső európai népmesegyűjtő volt. A világjáró anekdota további változata Mikszáth Kálmán Az okos Nástya című elbeszélésben tűnik fel, aki a Fogarasi-havasokban hallotta az anekdota további változatát. 1998-ban egy kecskeméti népi elbeszélőtől sikerült felgyűjteni egy újabb variánst, akinek családjában Kolozsvárott, Nagyváradon és Temes megyében volt ismeretes. A tanulmány e három népi anekdota összehasonlító vizsgálatát tartalmazza.

 

 

Schőn Mária: Hiedelmek a hajósi sváb folklórban

 

A tanulmányban a szerző magyarul és sváb népnyelven adja közre a hajósi németek boszorkányokról, garabonciásokról, lidércekről és hasonló hiedelemalakokról szóló történeteit.

 

 

Bárth János: Duna-táji makkoltatás a XVIII. században

 

A szerző XVIII. századi források alapján mutatja be a Kalocsa környéki és a Bács város környéki sertéstartást.

Megjelent tartalom

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI—XVII. században

Wicker Erika: A 17. századi adai kincslelet gyűrűi

Bereznai Zsuzsanna — Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX—XXI. század)

Schőn Mária: Hiedelemlények a hajósi svábok emlékezetében

 

A megjelent kiadvány megtekintése