Pályázat száma: 2309/0810

Műtárgyvásárlás — Kanyó Ferenc festőművész néprajzi- és szociofotói,
valamint Kovács Miklós kékfestő mester tradicionális eszközei és termékei

A Katona József Múzeum történeti és néprajzi gyűjteménye 2011. június 30-ig az NKA Múzeumi Kollégiuma és az önerőt biztosító szponzorok támogatásának köszönhetően két jelentős gyűjteményi együttessel gyarapodott.

1. Kanyó Ferenc fotóművész néprajzi és szociofotói

Kanyó Ferenc fotóművésztől a Kecskeméten és a Duna—Tisza közén készült legkorábbi felvételeit, illetve azokból összeállított reprezentatív válogatást vásároltuk meg. Kanyó Ferenc fotói egyszerre művészeti alkotások és a 20. század második felének dokumentumai. A Katona József Múzeum történeti fotógyűjteményének ezzel az anyaggal történő gyarapítása hiánypótló jellegű, ugyanakkor szervesen kapcsolódik a múzeum eddigi történeti és néprajzi fényképanyagához.

Kanyó Ferenc az 1970-es évek elejétől a Kecskeméti Fotóklub tagja, 1974-től a Kecskeméten megjelenő szociográfiai folyóirat, a Forrás külső munkatársa. A Forrás mellett a Fotó, a Fotóművészet, a Valóság, és az Új Tükör közölte fényképeit. 1978-tól szabadúszó fotós, fekete-fehér szociofotói széles körben ismertté váltak. 1989-ben a rendszerváltás fontos pillanatait örökítette meg. Az 1990-es évek elejétől színes képekkel, útiképekkel, reklámfotózással is foglalkozott, önálló céget alapított Travel Photo néven. Budapesten a Nádasdy Kálmán Művészeti Középiskola tanára. Alapító tagja volt a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. Számos díjat, elismerést kapott, országos pályázatokon és kiállításokon szerepelt. Fontosabb egyéni kiállításai:

1970: Debrecen
1977: Fülöpszállás, Budapest I. ker., Művelődési Központ
1978: Hétköznapok Bács-Kiskunban, Kecskemét
1979: Kecskemét, Doctor Sándor Művelődési Ház, Pécs
1981: Tanyavilág, KFK Galéria, Kecskemét
1994: Mediterrán mozaik, Néprajzi Múzeum, Budapest
2006: Huszadik századi Tiborcok, Kecskemét, Katona József Emlékház

A Katona József Múzeum gyűjteményébe került fotók a következő témaköröket mutatják be:

Fémmunkás

Az 1970-es évek egyik legfontosabb helyi vállalata, „szocialista nagyüzeme” a Kecskeméti Fémmunkás Vállalat volt, amely akkor az itteni munka minden nehézségével együtt egy munkásréteg számára biztos egzisztenciát jelentett. Kanyó Ferenc sorozatában a gyár és a munkások minden lényeges pillanatát megörökítette.

Urbanizáció

Fényképalbum Kecskemét megyeszékhely jelentős városképi változásairól, a történelmi városközpont átalakításáról, Leninváros és Széchenyiváros, az új lakótelepek építéséről. Nyomon követi az 1970-es évek nagy kecskeméti városrendezési munkáit, az ún. Don-kanyar (régi kecskeméti városrész helyi elnevezése) szanálását, az új városközpont kiépítését, és a belváros számos pontjának átalakítását.

Négyórás

A kevésbé kvalifikált, részmunkaidős nehéz fizikai munkát és kisegítő tevékenységeket végzők mindennapi életét mutatja be az összeállítás.

Félsiker

A nagy múltú Kecskeméti Konzervgyár történetéhez kötődik a sorozat. A címadó kép és esemény a Konzervgyár sérült kéményének robbantása 1978-ban, amely azonban csak félig sikerült elsőre, és megrongálta a konzervgyár üzemi épületeit.

Életjel

A Kecskemét és Lajosmizse közötti tanyavilág 1970-es évekbeli állapotát tükrözik a fotók. Különösen arra a problémára volt érzékeny a szociofotós Kanyó Ferenc, amely akkoriban gazdasági, társadalmi és szociális kérdésként jelen volt a helyi és az országos közéletben (konferenciák, kiadványok és különböző akciók is létrejöttek e témakörben): Mi lesz a tanyákkal? Hogyan élnek a világtól elzárva és magukra maradtan az idős emberek? Mi lesz a tanyai iskolák sorsa? (Pl.: Kenyeret szegő, Életjel, Tanya, Galambos néni stb.)

Fülöpszállás

Az 1970-es évek szociográfiai könyvtermésének egyik közismert kiadványa volt a Várostalan falu című szociográfia, amelynek néprajzi hitelességű illusztrációit Kanyó Ferenc készítette, és a témához kapcsolódó fotókból több alkalommal kiállításra is sor került. Ennek az összeállításnak jellemző darabjai pl. a Kenyeres, a Buszra várva, a Bakter című felvételek. Bemutatja a fülöpszállási tanyavilágot, jellegzetes alakjait és arcait, a helyi mezőgazdasági és ipari munkákat, helyszíneket, életképeket, generációkat. A fülöpszállási felvételek között önálló sorozat a Tanyai iskolás, és egy sorozatnyi fényképen látható a vasgyár munkája és a korabeli munkások mindennapi élete.

Munkásszállás

Kecskeméti munkásszálláson lakók élete az 1970-es években.

Tanyavilág

Kecskemét környéke, Helvécia és Fülöpszállás tanyavilága az 1970-es években.

 

2. Kovács Miklós kékfestő mester tradicionális eszközei és termékei

Kovács Miklós kékfestő mester a Parlamentben megrendezett Hungaricumok című sorozat egyik résztvevője, közismert és köztiszteletben álló kézműves alkotó, hagyományos eszközei és termékei méltóak a múzeumi megőrzésre.

A kékfestő dinasztia az 1870-es évektől kezdve megszakítás nélkül folytatja a mesterséget. Kovács Miklós családjával együtt hosszú idő óta Tiszakécskén tevékenykedik, de a környéken való letelepedésükkor az első műhelyük Kecskeméten, a Festő utcában volt, maga az utca is erről kapta a nevét. Kovács Miklós édesapja a tiszakécskei műhelyt 1927-ben hozta létre. Fia 1962-ben tette le a kékfestő mestervizsgát, azóta a mesterség országosan ismert szaktekintélye, a Népművészet Mestere és számos más cím, díj, kitüntetés tulajdonosa. Felesége, lánya és veje is kitanulták a szakmát és aktívan művelik is. A korszerű technikák mellett máig őrzik a tradíciókat, használják a 19. századból származó mintafákat, alkalmazzák a kékfestő kézi tarkázását stb.

A Kovács Miklóstól és családjától megvásárolni tervezett néprajzi értékű eszközök, méteráru és darabáru (kézi forma 5 db, gépi forma 1 db, csillag ráf 1 db , kerek ráf 1 db, 80 cm-es végignyomott méteráru (különböző mintákkal) 30 m, 90 cm-es bordűrözött különböző mintákkal 10 m, 140 cm végignyomott 5 m, 140 cm bordűrözött 5 m, 140 cm terítő 10 m, szalvéta 10 db, 40 cm futó 10 m, melles, mintázott kötény 5 db, férfi melles kötény, sima sötétkék kötény 2 db, női ruha, tiszakécskei viselet, férfi ing 2 db) múzeumi gyűjtemény számára hiánypótló jellegű, a későbbiekben kiállítás keretében is szeretnénk bemutatni a gyűjteményben található régi kecskeméti anyaggal együtt.

Székelyné Kőrösi Ilona
történész, etnográfus, osztályvezető
Katona József Múzeum
 

01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13