„Annyira különleges darab volt, hogy azonnal a szívembe lopta magát.” Mininterjú Wilhelm Gáborral, a Kecskeméti Múzeum Régészeti Osztályának vezetőjével

2019. augusztus 14. – augusztus 31.

A közelmúltban számos régészeti feltárást folytatott a múzeum, melyik volt szakmailag a leginkább meghatározó, amely hatással lehet a régészettudományra?

A közelmúltban történt munkáink közül a Mercedes-gyárhoz kapcsolódó feltárásokat emelném ki. 2017-ben 47 hektárt, 2018-ban a régészeti megfigyelés során pedig újabb 80 hektárt kutattunk meg, tehát több mint egymillió négyzetmétert. Szakmailag ez azért meghatározó, mert az egybefüggő, nagy felület arra adott módot, hogy teljes egészében megismerjük a korabeli régészeti lelőhelyeket, településeket.

Szinte teljes egészében megismertük egy-egy adott időszaknak, az akkoriban itt élt népességnek a településszerkezetét, életmódját.

Milyen időszakról beszélsz most?

Itt három korszak településeit találtuk meg: az egyik szakmailag előremutató, szarmata kori kisebb falvakat. Utólagos elemzések pontosítják majd, de legalább 12-14 elkülönülő települést teljes egészében sikerült feltárnunk. Világszenzáció az avar kori eredmények, a legnagyobb feltárt avar település itt található Kecskeméten. Alapjaiban fogja átírni és meghatározni az avar településszerkezetről alkotott képünket. Meg lehet határozni az avar település és temető egymáshoz való viszonyát, illetve egy olyan hosszú életű és korabeli komoly szervezetten telepített rendszert találtunk, amire eddig gondolni sem mertek a szakmában.  Ennek értelmezése és közlése az egyik legfontosabb feladata most a múzeumnak. Meg kell említenem, hogy Kovacsóczy Bernadett kolléganőnk ebből írja a doktori dolgozatát, tehát a kutatás közzététele a következő öt évben meg fog történni.

Ami még izgalmas, hogy kettő Árpád-kori település is volt a területen, az egyiket teljes egészében, a másik települést 60%-ban tudtuk feltárni. Azt tudni kell, hogy teljes egészében megkutatott Árpád-kori település csak pár darab van Magyarországon, de a környéken egyáltalán nincs. A két Árpád-kori települést Lukács Nikoletta kolléganőnk fogja doktori dolgozatában feldolgozni, ez mindenképpen pozitív, hogy a tudományos feldolgozás itt is folyamatban van.

Melyik munkafolyamatod szereted a leginkább?

Igazából a terepi munka minden szakasza közel áll hozzám, de ha ki kellene egyet emelni, az talán a humuszolás lenne. Amikor kimegyünk egy helyszínre, akkor elkezdjük gépi munkával a szántott, bolygatott rétegnek az eltávolítását. Ekkor kell meghatározni azt a szintet, ahol a régészeti jelenségeket kezdjük értelmezni, a feltárásokat elkezdjük körül határolni. Ez mindig egy ismeretlen folyamat, akkor alakul ki a későbbi munka menete, ami mindig más. Még egy lelőhelyen belül is mindig változhat ez.  Ez az a típusú munkafolyamat, amit nem lehet megtanulni, csak a terepen, gyakorlat közben, és ehhez kell a legnagyobb tapasztalat. Példa lehet a gepida temető a 44-es úton, amikor sírok csak 2-3 percig látszódtak a humuszolás után, és akkor kellett nagyon precízen meghatározni, mert különben elvesztek volna.

Van-e kedvenc régészeti leleted?

Mindig van egy számomra kedves, ami az adott pillanatban tetszik, de nehéz erre válaszolni. Az elmúlt bő egy évből a tiszaugi gepida temető az, ahol olyan leletek előkerültek, amelyekre nagy élménnyel gondolok vissza. Ezek közül is kiemelhető talán az egyik csontfésű, amit madárfejek díszítenek. Annyira különleges darab volt, hogy azonnal a szívembe lopta magát. (A fotón már restaurált állapotban látható az említett fésű.)




HU EN
KKJM