„HARMADNAPRA” – Kortárs keresztény művészeti gyűjtemény a Katona József Múzeumból (vendégkiállítás)

2019. március 22. – április 19.

„HARMADNAPRA” – Kortárs keresztény művészeti gyűjtemény a Kecskeméti Katona József Múzeumból (Budapest, Erdős Renée Ház, 2019. március 22. – április 19.)

 

Megnyitó: 2019. március 22. (péntek) 1800

A kiállítást rendezte és megnyitja: ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas muzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályának vezetője

 

A tárlaton bemutatott művek alkotói: Aknay János; Ardai Ildikó; Bábás Erika; Balanyi Károly; Ballonyi Pál Margit; Bohus Áron; Csete Ildikó; Dárday Nikolett; Fazakas-Koszta Tibor; Ganczaugh Miklós; H. Barakonyi Klára; Hús Zoltán; Károlyi András; Katona Katalin; Kecseti Gabriella; Kertészfi Ágnes; Kiss Márta; Koszta Zsófia; Kótai József; Kovács Keve; Kőhegyi Gyula; Kun Éva; Láng-Miticzky Katalin; Lencsés Ida; Madarászné Kathy Margit; Máté János; Morvay Ibolya; Oberfrank Luca; Olajos György; Orient Enikő; Orosz István; Osgyányi Sára; Pájer Emília; Penkala Éva; Prutkay Péter; Rékasy Levente; Rudó Anna; Sándor József – Attila; Skoda Éva; Somodi Ildikó; Stefanovits Péter; Székács Zoltán; Széles Judit; Szemadám György; Szemereki Teréz; Tóth Bogyó István; Tóth Csaba; Vásárhelyi Kata; Véghseő Klára; Zalubel István; Zelenák Katalin.

 

Keresztény-, vallásos-, szakrális-, egyházi- és liturgikus művészet. Mikor alapító kurátorként elindítottuk Kecskeméten a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálékat, tudatos döntés volt a részünkről, hogy az adott lehetőségek közül a legszélesebb kört érintő területet választottuk. A keresztény tematikát, mint az európai művészet egyik legfőbb összetevőjét, egyfajta útjelzőként kiemeltük, sőt a sorozat nevében is jeleztünk. Az első kilenc biennálén összesen 1105 alkotást sikerült kiállítanunk a mindenkori zsűri után a Cifrapalotában, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról. A 2000. évi „próbatárlatot” követően, 2002-ben, az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választottuk, majd 2005-ben a Teremtés könyvének első 11 fejezetét. 2006-ban az oltár volt a téma, míg a negyediken Krisztus példázatai. 2009-ben az Apokalipszis, 2013-ban az angyalok, 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség, 2016-ban a magyar és a magyarországi szentek, végül 2018-ban A hét főbűn – Hieronymus Bosch nyomában volt a megjelenítendő ikonográfiai program volt.

 

A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a szintén bő másfél évtizede folyó módszeres gyűjtői tevékenység, melynek eredményeként a kecskeméti múzeum képző- és iparművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. A kollekció szerencsére –elsősorban a művészek felajánlásainak köszönhetően – folyamatosan gyarapodik, jelenleg már túl vagyunk a 440. beleltározott tételen.  Az Erdős Renée Házban már a 14. válogatást mutatjuk be a gyűjteményből (pl. Budapest, Szent István Bazilika, Vigadó, Klebelsberg Kultúrkúria, Vizivárosi Galéria; Pécs, Pécsi Galéria), mely tematikus megfontolásokból, a közeledő húsvét tiszteletére – Balanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas zománcművész alkotásáról kölcsönözte a címét, amely pedig egyben Pilinszky János híres versére is utal:

 

És fölzúgnak a hamuszín egek,

hajnalfele a ravensbrücki fák.

És megérzik a fényt a gyökerek.

És szél támad. És fölzeng a világ.

 

Mert megölhették hitvány zsoldosok,

és megszünhetett dobogni szive –

Harmadnapra legyőzte a halált.

Et resurrexit tertia die.




HU EN
KKJM