Folyamatosan igényelhető múzeumpedagógiai foglalkozások speciális igényű és fogyatékossággal élők számára

A fizikai, kommunikációs vagy értelmi akadálymentesítésre szorulóknak speciális módszerekkel, több érzékszervet is megmozgató játékos tevékenységekkel tesszük megközelíthetővé és élményszerűvé a foglalkozásainkat.

 

Múzeumi foglalkoztatási forma: felzárkóztató, kiscsoportos foglalkozás

Ajánlott korosztály: óvodástól középiskolásig

Ajánlott létszám: max. 10 fő

Időtartam: max. 60 perc

Helyszín: Cifrapalota

 

Információ és bejelentkezés

 

Foglalkozások árai: 450 Ft/fő
Diák belépőjegy: 600 Ft/fő (Kecskeméti csoportoknak ingyenes)
Tárlatvezetés, múzeumi óra 2.000 Ft/csoport (Kecskeméti csoportoknak ingyenes)
Múzeumpedagógiai foglalkozás, kézműves foglalkozás, módszertani óra: 450 Ft/fő (Óvodásoknak,
SNI-s tanulóknak 400 Ft/fő????)

 

Bejelentkezés a foglalkozás tervezett időpontja előtt 1 héttel!

 

Cifrapalota:

Merinu Éva múzeumpedagógus

+36 20 2575019

cifrapalota.muzped@gmail.com

 

Cifrapalota, zöld az ablaka

A Cifrapalota épületének játékos felfedezése versek, dalok, játékok és múzeumi tárgyak segítségével. (A cifrapalota cserepe, csempéi, épületdíszei, tapintható, domború makettjei, zenelejátszó dalokhoz) A foglalkozás végén szecessziós épületdíszt készítünk agyagból.

 

Jeles napok

A foglalkozások során a régi parasztvilágban kialakult, de még ma is őrzött, ápolt hagyományainkkal, ünnepeinkkel ismerkedünk meg. A foglalkozásokat az időszakoknak, ünnepeknek megfelelően a maga idejében tartjuk meg.

 

Szüret

Az ősz a betakarítások időszaka. Ekkor zajlik a szüret. A foglalkozáson versek, dalok, játékok segítségével ismerkedünk meg a szüreti hagyományokkal, miközben felfedezzük, mire jó a lopó, mekkora egy akó, hogyan szól a kereplő, nem csak a télapó zsákját nevezik puttonynak, és nem csak a mesebeli macskát hívták kacornak. A foglalkozás során a kisebbek szőlőfürtöt készítenek nyomdázással, a nagyobbak pedig szőlőcsősz figurát vagy madárijesztőt, majd szőlőkóstolót tartunk.

 

Szent Mihály napja

A pásztorok ünnepe. Ekkor hajtották vissza a nyári legelőről az istállóba az állatokat. A foglalkozás során a legelőn tartott állatokkal, a pásztorokkal és segítőikkel, a terelőkutyákkal ismerkedünk meg múzeumi tárgyakon keresztül. Megtudjuk, miért mondják valakire, hogy úgy lóg a nyakunkon, mint a kolonc? Hogy miből készült a kanásztülök?  Mire használták a rovásfát? A foglalkozás során a kisebbek puli bábot készítenek, a nagyobbak pedig lovas hűtőmágnest. Végül sajtkóstolót tartunk.

 

Dömötör napi vásár

Dömötör nap hagyományosan a juhászév végét jelentette. Az állatszaporulat eladására, az állatállomány frissítésére vásárokat tartottak. Mi a vásár? Hol tartották? Mikor? Mennyi ideig tartott egy vásár? Miért nevezik a hét utolsó napját vasárnapnak? Hogyan történt az adás-vétel? Mit jelent az alkudozás? Mi az áldomás? Mi a vásárfia? A foglalkozás során ezekre a kérdésekre kapunk választ versek, dalok segítségével. Megtudjuk, milyen sokoldalúan volt használható a fokos. Mire használták a süveget? Végül múzeumi tárgyak segítségével vásári szerepjátékba csöppenünk, és mézes puszedlit kóstolunk.

 

Szent Márton

Szent Márton püspök a jó cselekedeteiről volt híres. A régi parasztemberek ezért minden évben megemlékeztek róla. Mi volt Szent Márton eredeti foglalkozása? Melyik volt az első jócselekedete? Miért eszünk Márton napon libapecsenyét? Miért nevezzük a baromfik farrészét püspökfalatnak? Miért nevezik Mártont az újbor bírájának? Miért ettek rétest Márton-napkor? Mire jó Márton püspök vesszeje? Hogyan jósoltak a libacsontból időjárást? A válaszokat megtudjuk a foglalkozás során, mesék, versek, dalok valamint múzeumi tárgyak segítségével. A kisebbek liba hűtőmágnest, a nagyobbak Márton napi lámpást készítenek, majd megkóstoljuk a Márton napi rétest.

 

Karácsony

Karácsony Jézus születésének, a család és a szeretet ünnepe. A parasztemberek karácsonyi asztalán lévő ételek mágikus erővel bírtak. Melyik élelmiszernek, milyen varázsereje volt? Milyen tárgyakat helyeztek el az asztalon és környékén? Milyen varázserőt adott a karácsony szelleme ezeknek a tárgyaknak? Milyen hagyományos ételeket fogyasztottak? Hogyan készítették a hagyományos mákos bejglit? A foglalkozás során mi magunk is megtekinthetjük a karácsonyi asztalt. Kézbe vehetjük a gubakészítés munkaeszközeit: a fateknőt, a szitát, a lisztes kanalat. Megtudjuk, mire jó a keresztfa, és mit tettek a szakajtókosárba? Mindezeket versek, dalok segítségével, a munkafolyamatok mozdulatainak imitálásával. A foglalkozás végén karácsonyi díszeket készítünk, és megkóstoljuk a mákos gubát.

 

Farsang

Vízkereszt után kezdődik a farsang időszaka. Mit ünnepelünk farsangkor? Meddig tart? Mit szoktunk csinálni farsangkor? Hogyan farsangoltak a régi világ emberei? Milyen volt az utcabál, a felvonulás, az alakoskodás? Milyen maszkokat készítettek? Milyen ételeket fogyasztottak? Hogyan szórakoztak, báloztak? A foglalkozás során a gyerekek kézbe vehetnek és megszólaltathatnak két múzeumi tárgyat, amelyet a tél elűzésére használtak őseink: a kereplőt és a kolompot vagy marhacsengőt. Végezetül farsangi álarcot készítünk, és fánkot kóstolunk.

 

Húsvét

Húsvét Jézus feltámadásának az ünnepe. Hogyan készülünk fel az ünnepre? Mi a böjt? Mit szabad és mit nem a böjt ideje alatt? Milyen szimbólumok kapcsolódnak az ünnephez? Melyiknek, mi a jelentése?  Milyen módon készítették a lányok asszonyok a hímes tojásokat, milyen locsolóversekkel készültek a fiúk és legények? Hogyan történt a locsolkodás?  Milyen ételeket, italokat fogyasztottak az ünnepen? A foglalkozás során dalok, versek, találós kérdések segítségével kapunk választ a fenti kérdésekre. Befejezésül a kisebbek húsvéti képeslapot, a nagyobbak tojástartó kosarat vagy ajtódíszt készítenek, megkóstolják a húsvéti kalácsot, majd böjti játékokat játszunk:  karikázás, kapus játék.

 

Szent György nap

Szent György napja a pásztorév kezdete. Ekkor hajtották ki az állatokat a legelőre. Ki volt Szent György? Hogyan mentette meg a királylányt? Mit gondoltak a régi parasztemberek a sárkányokról? Van-e valóság alapjuk? Milyen emberi tulajdonságokat testesítenek meg? Milyen meséket, filmeket ismerünk, amelyben sárkányok szerepelnek? Élnek-e a világon sárkányok? A foglalkozás során kiderítjük a választ a kérdésekre mesék, dalok, versek, játékok segítségével, tűzokádó sárkányt készítünk, majd megkóstoljuk a Sárkány csókját.

 

Pünkösd

A pünkösd szó a görög pentekosztész szóból ered, ami ötvenet jelent. A Krisztus feltámadása utáni ötvenedik napon ünnepeljük. Miért mondják valamire, hogy rövid, mint a pünkösdi királyság? Hogyan választották a pünkösdi királyt? Milyen próbákat kellett kiállnia? Ki lehetett a pünkösdi királyné? Hogyan zajlott a pünkösdi királynéjárás? Milyen jelképek kapcsolódnak az ünnephez? Melyik mit jelent? A foglalkozáson ezekre a kérdésekre keressük a választ versek, dalok, mesék, találós kérdések, játékok és múzeumi tárgyak segítségével. A foglalkozás végén a kisebbek pünkösdi király/né koronát, a nagyobbak papírrózsát készítenek, majd rózsateát kóstolunk.

 

 




HU EN
KKJM