Alapítók

Alapítók:

Dr.Réthy Aladár (1905. márc. 30. Mezőnyék-1985. nov.6. Kecskemét ) laboratóriumi főorvos, orvostörténész. Középiskoláit Szegeden, egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte, majd a debreceni Közegészségtani Intézet tanársegéde lett (1936-1941). Ezzel egyidőben elvégezte a zenei konzervatóriumot is, és karmesteri képesítést nyert.

1941-ben Kolozsváron a Pasteur Kórházba került laboratóriumi vezető főorvosnak, majd 1943-ban az egyetemi Törvényszéki Orvosi Intézet adjunktusa volt.(1943-1946)

Orvosként részt vett a II. Világháborúban.

  1. márciusában került Kecskemétre. Itt is a kórház laboratóriumi főorvosa lett, majd helyettes kórházigazgató. Emellett igazságügyi orvosszakértőként is dolgozott (1950-1973), magánrendelőt is működtetett.

Kecskemétre költözésük után nemsokára a város kulturális életének újjáélesztésében jelentős részt vállalt.  1948-ban a város zenei életének megindításaként megalapította a kórház  dolgozóinak szalonzenekarát. A közönségsiker hatására a kezdeti kis szalonzenekart kibővítette, és a város támogatásával 1953-ban létrehozta az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének 50 tagú Szimfónikus Zenekarát, melynek élén országos hírű vendégművészek fellépésével jelentős sikereket értek el.

Az orvostörténelem iránti érdeklődés már az 1960-as évek elején megmutatkozott.

Levéltári kutatásai alapján megírta a kecskeméti kórház történetét a Bács-Kiskun Megyei Kórház Évkönyvében (1962), valamint a pestisjárványok kecskeméti vonatkozásait (1963). Összegyűjtötte a régi kórházigazgatók műveit, Csabay Géza és Cserey-Pechány Albin orvosi munkáit.

Magánemberként gyűjtötte a régi orvosi műszereket, plaketteket, így Lóránd Nándor gyógyszerésztörténész biztatására 1970-ben hivatalosan is csatlakozott a megyei orvos- és gyógyszerésztörténeti gyűjtőmunkához.

Első kiállítása Kiskunfélegyházán volt 1974-ben. A kiállítást egyben felhasználta gyűjteménye gyarapítására is, elkérte az ottani kórház leselejtezett műszereit.

1977-ben a Technika Házában mutatta be gyűjteménye érdekes darabjait, valamint éremkiállítást rendezett a Megyei Kórházban.

Gyűjteménye egyedülálló értéket képvisel, hiszen a 20. század orvosi eszközkészletének együttese csak az ő általa létrehozott gyűjteményben található meg.

Réthy Aladár több, mint 900 orvosi műszert és plakettet, 300 könyvet, 30 periodikát gyűjtött, amit a Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság 1985-ben hivatalosan átvett tőle, s a kecskeméti Patikamúzeum anyaga mellett ez a gyűjtemény képezte a kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Múzeum anyagának alapját.

F.m: A kecskeméti Megyei Kórház fejlődésének története (Bács-Kiskun Megyei Kórház Évkönyve1. 1962. 7-23.), Pestisjárványok kecskeméti vonatkozásai (Bács-Kiskun Megyei Kórház Évkönyve 2. 1963. 15-21.) Jobbágy Andor élete

 

Lóránd Nándor

Lóránd Nándor (1915. ápr. 8. Budapest-1995. okt. 1. Kecskemét):

Családja 1922-ben költözött Kecskemétre. A Református Reálgimnáziumban érettségizett, majd szeptembertől Katona Margit gyógyszertárában volt gyakornok. Másodéves gyógyszerészhallgató korában (1938) behívták sorkatonának, részt vett a felvidéki, erdélyi és délvidéki bevonulásokban. Leszerelése után megnősült (1940) és gyógynövénybeváltó kereskedésbe kezdett, majd Fördős Lajos patikájában dolgozott. Újabb frontkatonaság és fogság után 1945-ben tért vissza családjához.

  1. óta leltározó patikusként dolgozott Bács-Kiskun megye patikáiban. Megismerte a gyógyszerészi munka régi eszközeit és dokumentumait, s eközben szenvedélyes gyógyszerésztörténeti kutatóvá vált.

1966-tól kezdte gyűjteni a gyógyszerészeti régiségeket, s 2 év múlva hivatalossá is válhatott gyűjteménye. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum lemondott a Bács-Kiskun megyére terjedő gyűjtési jogköréről, s személyre szóló meghatalmazást és megbízást is adott Lóránd Nándornak a gyűjtés megkönnyítése érdekében, melynek eredményeként nemsokára létrejött Kecskeméten a Gyógyszerészeti Régiségek Gyűjteménye (1969).  “A Megyei Gyógyszertári Központ Lóránd Nándor lelkes és avatott kutatómunkájának eredményeként összegyűjtötte a megye területén fellelhető anyagot. Különösen nagy jelentősége lenne annak, hogy az Alföldön is legyen  egy ilyen kiállításon is bemutatható szakgyűjtemény, és Kecskeméten ennek meg vannak a feltételei. Annak érdekében, hogy Kecskemét gyarapodjék egy értékes helytörténeti szakgyűjteménnyel, lemondunk jogszabályban biztosított jogunkról, az anyag Budapestre szállításáról.” (1969. Antall József, a S O M KL főigazgatójának leveléből)

1968-ban Halmai János meghívta a MGYT Országos Gyógyszerésztörténeti Szakosztálya megalakítására, ahol Lóránd Nándor már beszámolt a kecskeméti gyűjteményről és a megye jelesebb patikáinak történetéről.

A Gyógyszertári Központ támogatásával és kezelésében működő szakgyűjtemény Patikamúzeumként Katona Zsigmond régi Szentlélek Gyógyszertárának irodahelyiségében kapott otthont 1973-tól 1981-ig a Jókai u.7-ben.

A múzeumi munka mellett Lóránd Nándor rengeteg népszerűsítő előadást tartott, számos tudományos dolgozatot írt és több tucat cikket publikált a gyógyszerészet és orvostörténet különböző témaköreiből, a megye híres gyógyszerészeiről, a gyógyszerészszakma és az egészségügy történeti vonatkozásairól a Gyógyszerészet, a Gyógyszerésztörténeti Diárium, Orvostörténeti Közlemények, valamint a napilapok, hetilapok hasábjain.

Lelkes szerteágazó munkássága, látványos kiállításai országosan is elismert, népszerű, mindenki által szeretett kutatóvá tették Lóránd Nándort, itthon mégis nehéz küzdelmet kellett vívnia gyűjteménye megmentéséért, hiszen 1981-ben megszűnt a kiállítás lehetősége és a múzeumi anyag a Rendőrfaluba került raktározásra.     1983-ban súlyos betegen kapta a jó hírt, hogy a patikamúzeum ügye mégis megoldódik, s gyűjteménye méltó elhelyezést kap a város központjában.

1984-ben a Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság hivatalosan átvette Lóránd Nándortól a 2504 db tárgyat, 560 db könyvet, 151 gyógyszerészeti folyóiratot számláló szakgyűjteményt, s 1985-ben megnyílt az anyagából rendezett állandó kiállítás.

Magánéletében is rendkívül sokoldalú és tevékeny ember volt, többféle sportot űzött. 1938-ban kezdeményezője volt a vitorlázórepülés megteremtésének, állandó résztvevője volt az autó- és motorversenyeknek. Több mint 15 évig vezette a Gyógyszertári Központ fotókörét, több száz  fotót készített előadásaihoz, cikkeihez, kiállításaihoz. Nyolc évig tanított a gyógyszerészasszisztens tanfolyamon, tagja volt több tudományos társaságnak.

A Magyar Gyógyszerészeti Társaság 1971-ben Than Károly, 1975-ben Katona Zsigmond, 1978-ban Kátai Gábor, 1983-ban Ernyey József emlékéremmel tüntette ki.

Fő művei.:A gyógyszerészet és a gyógyszertárak kialakulása Kecskeméten (Bács-Kiskun Megyei Kórház Évkönyve 1969. 193-213.) Emlékezés Fördős Lajos gyógyszerészre (Gyógyszerészet XIV. 1970. 295-296.) Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről (Cumania II. Kecskemét, 1975. 145-181.) Fatégelyek a kecskeméti gyógyszerésztörténeti szakgyűjteményben (Gyógyszerészet XXII. 1978. 265-269.) “Ha a szem valamilyen állapotban szenved” (Orvostörténeti Közlemények 1979. 325-327.)

Feltöltés alatt




HU EN
KKJM