Naiv

Információ

Tel.: (+36 76) 481 469

Cím: 6000 Kecskemét, Gáspár András krt. 11.

E-mail: muzeumesmuhely@szorakatenusz.hu

csütörtöktől - szombatig: 10:00-14:00
Ettől eltérő időpontban bejelentkezéssel látogatható az intézmény.
Pénztár a Szórakaténusz Játékmúzeumban található.

bővebb információ

Állandó kiállítások

A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye a képzőművészet sajátos világába vezet. Az itt kiállított képek és szobrok a legkülönfélébb anyagokból és technikákkal készültek; fólia és huzal, csipkével körbevett terméskő szobor áll egymás mellett, mellettük egy valódi cipőt és postás egyenruhát viselő különös szoboralak. Napjainkban mindez talán már nem szokatlan, de az már feltűnő, hogy milyen közvetlenek ezek az alkotások, hiszen egyszerű gondolatokat fogalmaznak meg; hol jól érthető könnyedséggel, máskor mindent átható őserővel. A falakon függő képek színesek, mondanivalóik olyan tiszta, gyermeki megfogalmazásban jelennek meg, ami a természet közelségében élők művészetét jellemzik.

A naiv művészeti alkotásoknak helyet adó műemléképület belső tereit különleges hangulat veszi körül. Egy jellegzetes alföldi épület, amelyben gazdálkodó nemesi család lakott. Többször felújították az elmúlt két évszázad alatt, de most is jól felismerhető az egykori konyha, vagy a hálószoba.

Az országosan is egyedülálló muzeális intézmény a város szívében, egy fehér fallal körbevett nagy udvar közepén áll. Mindez már önmagában is vonzó.

Állandó kiállítások

Kiállítás / Állandó kiállítás / Naiv

Naiv művészet állandó kiállítás

A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kiállítóterei a képzőművészet sajátos világába vezetnek.

Programok

Jelenleg nincsenek programok.

Programok

2024 Április

Rólunk

Intézménytörténet

1976 szeptemberében nyílt meg az országos gyűjtőkörrel rendelkező, Magyarországon egyedülálló múzeum. A kecskeméti Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye alapjait Moldován Domokos filmrendező magángyűjteménye és felajánlása jelentette. Ehhez társult a következő évtizedek múzeumszervező tevékenysége, a Magyar Nemzeti Galéria és a Népművelési Intézet naiv művészeti gyűjteményeinek átvétele, új alkotók felfedezése. Az itt bemutatott alkotások szorosan kapcsolódnak a földműveléssel, állattartással, kézművességgel foglalkozó ember mindennapi életéhez és ünnepeihez. Az erre a célra felújított műemléképület, a mezővárosi egykori lakóház és a magyar naiv művészet különleges összhangja valósult meg a muzeális intézmény kiállításaiban.

A Bánó-ház több építési kort és átalakítást is megért. Az alacsony nyugati szárny az egykori gazdasági udvaron épült fel a 18. század közepén. Az épület a szoba, konyha, kamra beosztással a közép-magyarországi háztípust képviseli. Konyhája szabadkéményes, a fal mellett tűzpadka fut körbe. A lekontyolt, magas tetőszerkezetű, nagyobb lakóház a 18–19. század fordulóján épült, s a már meglévő korábbi szárnyhoz csatlakozott. A későbbi átalakítások következtében napjainkra csupán részleteiben őrzi az eredeti állapotát, közülük az egyik a szabadkéményes konyha. A déli oldalról nyíló előszoba tüzelőtere ugyancsak 18. századi jellegzetesség. A nyugati homlokzathoz erőteljesen kiugró pincegádor (pincelejáró) és tornác csatlakozik.

Magyarországon a naiv művészet az egész 20. századot átíveli, és ez a folyamat napjainkban is tovább formálódik. Az autodidakta művészek közül az első sikert Benedek Péter „földműves festő” érte el, festményeit Bécsben is bemutatták az 1920-as években. A két világháború között felfedezett „őstehetségek” többsége, közöttük Gajdos János és Győri Elek, fiatalemberként kezdte el művészi pályáját. Ők szinte mindannyian szakítottak a falusi élettel, de erős paraszti kötődésük miatt mégsem tudtak gyökeret verni a művészeti életben. A Magyar őstehetségek címmel megrendezett első csoportos kiállításuk 1934. augusztus 19-én nyílt meg Budapesten. A kor klasszikus képviselője, aki festményeivel egyben a legjelentősebb nemzetközi sikereket érte el a magyar naiv művészek között, Süli András volt. A szobrászok közül Bereczki András György és Homa János emelkedik ki. Mokry-Mészáros Dezső alkotásait az élet keletkezésének folytonos kutatása határozta meg.

Az újabb hullám Magyarországon az 1960-as évek közepén vette kezdetét, s a naiv művészeti értékek ismételt felfedezésével indult. Az évtizedekig tartó időszak képviselői főként idősebb emberek voltak, akik mindannyian érett emberként, kialakult világképpel kezdtek el alkotni, képekbe és szobrokba sűrítve életük mondanivalóját. Művészetük sokféle. Az alkotók egy csoportjának szemlélete a népművészettel és a gyermeki világgal mutat rokonságot. Közéjük tartozik Kapoli Antal és Tőke Imre, akik műveikben a pásztorfaragások jegyeit őrzik, valamint Gubányiné Greksa Erzsébet, aki falpingálásról tért át a Kalocsa környéki hagyományok táblaképeken való megjelenítésére.

A magyar naiv művészet történetében a másik jelentős vonulatot a paraszti élet megélt élményeihez való kötődés és a néprajzi hitelesség jellemzi. Képviselőik művészetében a falu világa, hétköznapjai és ünnepei foglalnak el fontos szerepet. Orisekné Farsang Erzsébet és Juhászné Albert Rozália rendkívül gazdagon és hitelesen örökítette meg a fiatalon átélt élményeket. A hazai valóság talaján születtek meg történelmi eseményeket és személyeket bemutató szobrászati alkotások is, mint például Kovács Ferenc Széchenyi Istvánt ábrázoló műve.

Az ember és környezete közötti viszony megbomlása napjainkra a modern életérzés része lett. Balázs János esetében a magány csendjébe burkolózó remete életmód és a cigány számkivetettség a művein is erőteljes nyomokat hagyott. Répás János és Marosiné Földvári Irén saját életük tragédiáit fejezik ki a szobraikban. A belső világ látomásos kivetülésére Őrsi Imre munkássága teszi fel a koronát. Teljes elszigeteltségben élt; szobrait a „magány ijesztésére”, társnak készítette.

Alapítók

A kecskeméti Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye alapjait Moldován Domokos filmrendező magángyűjteménye jelentette, melyet 1969-ben, a II. Kecskeméti Népzenei Találkozón ajánlott fel a városnak egy múzeum létrehozására. A megnyitást követően ehhez az értékhez társult Bánszky Pál művészettörténész tevékenysége; a Magyar Nemzeti Galéria és a Népművelési Intézet naiv művészeti gyűjteményeinek átvétele, majd új alkotók felfedezése, így Kecskeméten átfogó, országosan egyedülálló múzeum jött létre.

Galéria

Látogatás

Belépőjegy

Teljes árú belépőjegy: 1200,-/fő

Diák jegy (6-26 éves korig): 600 ,-/fő

Nyugdíjas jegy (62 év felett): 600 ,-/fő

Családi jegy (legfeljebb 2 fő hozzátartozó): 600,-/fő

Tárlatvezetés: 2000,-/csoport

Helyi iskolák (Kecskemét, Hetényegyháza, Méntelek, Kadafalva, Katonatelep) múzeumlátogatása csoportosan, pedagógus kíséretével ingyenes!

Komplex belépőjegyek és bérletek

Közös teljes árú belépőjegy: 1400,-/fő

(Naiv Művészek Gyűjteménye +Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely)

Közös kedvezményes belépőjegy: 700,-/fő

(Naiv Művészek Gyűjteménye +Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely)

Belépés a Kecskeméti Katona József Múzeum minden tagintézményébe: 3300,-/fő

(Cifrapalota, Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye, Népi Iparművészeti Gyűjtemény, Orvostörténeti Múzeum, Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely)

Információ

cím: 6000 Kecskemét, Gáspár András krt. 11.

A múzeum megközelítése autóval a következő címen: 6000 Kecskemét, Hosszú utca 3.

A Múzeumnak nyilvános parkolója nincs. Javasolt parkolási lehetőség: GPS koordinátája. 46°54'19.8"N 19°41'10.4"E

telefon: (+36 76) 481 469

e-mail: muzeumesmuhely@szorakatenusz.hu

Nyitvatartás

csütörtöktől - szombatig: 10:00-14:00

Ettől eltérő időpontban bejelentkezéssel látogatható az intézmény.

Tel.: (+36 76) 481 469

Pénztár a Szórakaténusz Játékmúzeumban található.

November 1-től március 14-ig a múzeum csak előzetes bejelentkezés után látogatható.

Kedvezményes belépés

A kedvezményes belépést a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI.24.) kormányrendelet szabályozza:

50%-os kedvezményes belépés:

6–26 éves kor közötti magyar és EGT állampolgárok
legalább két 18 év alatti személyt kísérő 2 fő hozzátartozó
62- 70 éves kor közötti magyar és EGT állampolgárok

Díjtalan belépés:

6 év alatti gyermekek
70. életévüket betöltött felnőttek
fogyatékkal élők, egy fő kísérővel
az EMMI által kiadott, szakmai belépővel rendelkezők; valamint a legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagjai (Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Magyar Levéltárosok Egyesülete)
a közoktatásban dolgozó pedagógusok
ICOM-kártyával rendelkezők
Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége tagintézményeinek dolgozói
Minden hónap utolsó szombatján a 26 év alatti személyek, továbbá a 18 év alatti személyeket kísérő, legfeljebb két közeli hozzátartozó
Ingyenes a belépés minden látogató számára Magyarország nemzeti ünnepein: március 15., augusztus 20., október 23.

A kedvezmények a magyar állampolgárokra, magyar igazolvánnyal rendelkezőkre és az EGT állampolgáraira vonatkozik, a kedvezményre jogosító igazolvány felmutatásával.

Látogatói szabályzat

Kiállítótér: A kiállítótérbe kérjük, ne vigyen be ételt és italt. Élő állatot (kivéve vakvezető kutyát) tilos a kiállítótérbe bevinni. A közönség számára zárt területek nem látogathatóak.

A kiállított műtárgyakhoz ne nyúljon! A múzeum területén és a kiállítótérben tilos a szaladgálás.

Fényképezés: Fénykép és videó készítés térítésmentesen lehetséges. Vaku használata tilos. A felvételek kizárólag személyes célokra használhatóak.

Mobiltelefon: Kérjük, a kiállítóterekben ne zavarja a többi látogatót hangos beszéddel, mobiltelefonját halkítsa le és ne használja beszélgetésre!

Dohányzás: A múzeum egész területén tilos a dohányzás, elektronikus cigaretta használata sem megengedett.

Zárási rend: Belépőjegy 16.30-ig adható ki. Kérjük, hogy szíveskedjen elhagyni az épületet 17 óráig.

Köszönjük, hogy együttműködik velünk értékeink megőrzésében!